ma esti gondolatok

Hadd idezzek egy baratomnak irt ma esti levelembol.

epp egy melyinterjurol jovok, egy dan novel keszitettem, aki 20 eve
szerelmes lett egy szenegali farmerszovetseg vezetojebe, es azota
annak el...elmeselte az eletet, es annyira feltoltodtem. errol fogom
irni a cikkemet, a vegsot, amit a szellemek, Istenek es az Eg kezebe
ajanlok, hogy aztan o dontse el, a sorsom elvezet-e Tanzaniaba majd,
ha kihirdetik a verseny nyerteseit. Mar nem is erzem a versenyt,
egyszeruen csak azt, hogy a sors beteljesedik, es akarhogy is
tortenik, annak ugy kell lennie. A nagypapam halalat felretettem, es
ez volt eletem eddigi legkemenyebb leckeje. Talan most kellett
megtanulnom, hogy vannak helyzetek, es vannak eletek, amelyeket fel
kell ajanlani masokert, egy celert, egy eszmeert, egy vizioert, ha ugy
erezzuk, hoyg arra szulettunk, hogy azt teljesitsuk be. En ezt
tudom....3 eves korom ota tudom, hogy az eltemet valami olyasminek
koszonhetem, ami nalam feljebbvaló, es ezert arra is kell szannom, ami
meghaladja, ami egyszeruen atlepi a sajat eletemet. Korbeveszem magam
olyan emberek, nok es ferfiak torteneteivel, akik hosszu eveket
ajanlottak fel eletukbol a nemzetuk, az emberiseg javara, hogy
demonstraljak a beket, az egyenloseget, az igazsagot. Es mikor
kiszabadultak a bortonbol, folytattak az eletuket abban a
szellemisegben, nem tortek meg. Nelson Mandela, Desmond Tutu, Vangaari
Mataai, ang San Shui Kyu (nembiztos hogy igy irjak, burmai
bekenobeldijas)...hol van az en felretolt gyaszom az o fajdalmukhoz
kepest, kerdem en. mikor feleseguk, anyjuk, gyerekeik, barataik, es
artatlan emberek haltak meg mig ok bortonben voltak, tehetetlenul.
Ezek a tortenetek meg kell, hogy erositsenek bennunket, es en is igy
erzek.
Nagyon hianyzik nekem is az otthoni koszt, az otthoni kedves arcok, es
kicsit a mindennapi elet is. Ugyanakkor nem hagyom el azt a tuzet
tobbe soha mar, ami fut, mert tudom mire hivatott az elet, es 23
evesen illik is mar tudnom, es csak menni es tenni es cselekedni,
egyedul ez szamit.